Féregtelenítés az állatorvosi rendelőben

Szerző: | figyelemfelhívás

Hazai vizsgálatok alapján a bélférgek igen elterjedtek a macskák és kutyák között, minden második kutya és minden harmadik macska bélférgességtől szenved. Sokszor a fertőzött állatok semmilyen tünetet nem mutatnak, és mégis ezerszám ürítik a féregpetéket, melyek felhalmozódnak környezetünkben, a játszótereken, homokozókban. Majd következik a féregtelenítés az állatorvosi rendelőben.

De az én kutyám nem férges!

Sokszor hallom a fenti felháborodott állítást a tulajdonosoktól, mikor az évente kötelező veszettség elleni védőoltás beadásakor az immár évek óta szintén kötelező féregtelenítő tablettát akarom a tulajdonos kezébe adni. Pedig az utóbbi időben a média is felkapott egy-két esetet mikor súlyos fertőzés vagy vakság lett a parazitás fertőzöttség eredménye.

Hogyan fertőződhetnek kedvenceink?

Leggyakrabban a környezetben nagy számban található peték és lárvák lenyelésével fertőződhetnek. A macskakölykök az anyatejjel is , a kiskutyák még előbb, az anyaméhben fertőződhetnek fonalférgekel. A macskák vadászat során is fertőződhetnek (egér), mivel a zsákmányállatok gyakran köztigazdái a galand és fonalférgeknek. A galandférgek a bolhászkodás során – a bolhák szétrágásával- is állatokba juthatnak.

Féregtelenítés az állatorvosi rendelőben

A képen egy 8 hetes kölyökkutya bélsarában találta a gazda, eddig nem kapott féreghajtót.

 féregtelenítés az állatorvosi rendelőben

Hogyan fertőződhet az ember (főleg a gyermekek)?

Az ember általában a peték vagy lárvák lenyelésével fertőződik (állatokkal való játék után-a féregpeték a macskák bundáján is előfordulnak, kerti munka után kézmosás nélküli étkezés). A macskaürülékkel szennyezett homokozó az egyik leegnagyobb veszélyforrás a gyermekeknek, a féregpeték évekig fertőzőképesek maradhatnak a környezetben.

Az ember fertőzöttsége

A fertőzött enber ritkán mutat tüneteket, leggyakrabban a tüdőben alakulnak ki gócos elváltozások, ritkábban a hasüregben,bőr alatti kötőszövetben, kötőhártyában. Röntgen és egyéb vizsgálatok esetén fontos a daganatos elváltozásoktól való elkülönítése. Embernél jelentősége a trópusi, szubtrópusi országokban van, hazánkban évente néhány importált eset fordul elő. (WHO becslés szerint a Földön több mint 1 milliárd kampósféreggel fertőzött ember él) Az ember nemcsak szájon át, hanem bőrön keresztül is fertőződhet.

Előfordulás: Görögország 5-11%, Spanyolország 30 %, Észak –Olaszország 44-80%, USA 40%, Magyarországon eddig még csak néhány esetet igazoltak kutyában.

 

Galandféreg, orsóféreg , kampósféreg 

A galandférgeknek több faja létezik, a lárvális galandférgesség előidézői. A galandférgek kutyákban általában nem okoznak jelentős tüneteket, legfeljebb a végbélnyílás viszketése miatt az állat „szánkázása” figyelhető meg (féregízek ürítése).

A legtöbb galandféreg fajnak az ember „csak” köztigazdája, így az állati bélsárral, földdel, vagy szennyezett élelmiszerrel felvett paraziták az emberi szervezetben lárvális vándorlást folytatnak, de nem élősködnek a bélrendszerben. A lárvális vándorlás során a lárvák a májat károsíthatják, emellett a kisvérkör útján a tüdőbe juthatnak, ahol megindul az ún. hólyagféreg fejlődése. Esetenként a nagy vérkör útján továbbhaladva számos szervben (agyvelő, szem, vesék, lép, izomzat) is megtelepedhetnek. Az érintett szervek ez alatt oly mértékben kárososodhatnak, amely végső soron halálhoz is vezethet.

Tehát a galandférgek a köztigazdákban súlyos belső szervi elváltozásokat, gyomor- bélrendszeri tüneteket, szembetegséget, esetenként halálos kimenetelű folyamatokat indíthatnak el.

Egyes galandférgek esetében az ember a végső gazda (köztigazdák a bolha és a tetü), így a parazita az emberi bélrendszerben élősködni tud. Ilyenkor a betegek hasi diszkomfort érzésről, hányingerről, hasmenéssel váltakozó székrekedésről, valamint lesoványodásról panaszkodnak.

A galandférgek mellett az orsóférgeknek van jelentős szerepe. Az orsóférgek belső paraziták, amelyek a kutya, macska bélcsatornájában élősködnek. A fertőzőképes petéből a bélcsatornában lárva képződik, amely a bélfalba furakodva megkezdi az ún. extraintestinális, vagyis bélcsatornán kívüli utazását, amely szintén az agyvelőt, májat, szemet, tüdőt veszélyezteti. A lárvák a szöveteket gyulladásba hozzák, amelyhez következményes gyulladás illetve másodlagos baktériumos fertőzés is szokott társulni.

A végleges gazdáknál a lárvák a máj, tüdő és egyéb szervek közötti vándorlás után ivarérett férgekké fejlődnek. A 10-18 cm hosszúságúra megnövő férgek a gazdaállatban hányást, hasmenést, idézhetnek elő, súlyosabb esetben pókhas, idegrendszeri tünetek és acetonszagú lehellet jellemző. Az elhanyagolt, kezeletlen esetek kölyökkorban elhulláshoz vezethetnek.

Az orsóféreg nagyfokú fertőzőképességére jellemző, hogy egyetlen nőstény féreg 700 petével képes a férges kutya bálsarának minden egyes grammját (!) megfertőzni, így az állat komoly fertőzési forrássá válik környezetében. (Naponta akár 200 ezer pete is ürülhet a fertőzött kutya bélsarával) A gazdaállat bélsarával ürülő peték a környezetben 2-4 hét alatt fertőzőképes lárvákká alakulnak, amelyek több évig megtartják fertőzőképességüket. Az orsóféreg petéit az ember a fertőzött állattal való érintkezés révén illetve a petéket hordozó homok, föld, mosatlan gyümölcs és zöldség szervezetbe jutásával veheti fel.

A féreg petéit a vivő vagy rezervoár gazdák, például az egér és a nyúl, szintén a földről veszik fel. Szervezetükben a lárvák – vándorlásuk után – nyugalmi állapotba kerülnek, klinikai tüneteket nem okoznak. (A lárvák éllettartama így meghosszabbodhat) Ezek az állatok azonban szintén hordozói és továbbadói a fertőzésnek.

A galandférgek és orsóférgek mellett a kampósférgekről is szót kell ejteni. Kampósférgekkel a kölyökkutyák gyakran már az anyaméhben vagy születés után a szoptatós szukától fertőződnek. A lárvák az izmokba vándorolnak, majd nyugalmi állapotba kerülnek. Ezt az állapotot vemhesség, stressz vagy betegség változtatja meg, amikor az „alvó” lárvák felébrednek.

A kampósféreg éles horgaival a bélcsatorna nyálkahártyájához szorosan hozzá tud tapadni, és vérszívásba kezd. Egy nőstény naponta közel 1 ml vért is bekebelezhet, így hosszabb távon a végleges gazdákban – az emésztőszervi tünetek mellett – vérszegénység áll elő.

Javasolt féregtelenítési program:

Kutyák 2 hetes kortól

Macskák 4 hetes kortól 12 hetes korig 2 hetente, majd évente 3-4 alkalommal

Dr. Saufert Gyula

Állatorvos, Ligeti Állatorvosi Rendelő Pilisvörösvár

LEGFRISSEBB CIKKEK

Csípőízületi diszplázia

Csípőízületi diszplázia

Csípőízületi diszplázia súlyos esete kölyökkutyán “Azonnal vigyék vissza a szaporítónak!" Amint megláttam a röntgenfelvételt, rögtön ezt mondtam az aggódó gazdinak, aki 1 nappal azelőtt vette a 3...

bővebben
Dirofilaria

Dirofilaria

Újabb veszélyes zoonózis (állatról emberre terjedő fertőzés) hazánkban ! Már Magyarországon is terjed a szúnyogcsípés általi féregfertőzés a Dirofilaria repens okozta bőrférgesség, és nemrégiben...

bővebben