Az embert és kutyát is súlyosan megbetegítheti: a Lyme-kór

Hogyan fertőznek a kullancsok?
Hogyan lehet a betegséget megelőzni?
Milyen tüneteket okoz?

Gyakran elhangzó kérdések a rendelőnkben, melyekre szeretnénk most röviden válaszolni.

A kullancsok terjesztette betegségek közül azok a leginkább figyelemre méltók, melyek emberi és állati megbetegedéseket egyaránt okozhatnak. Ilyen betegség a Lyme-borreliosis ismertebb nevén Lyme-kór. A betegség a mérsékelt égöv országaiban világszerte előfordul, ez a jelenleg leggyakrabban észlelt kullancs közvetítette fertőző emberi megbetegedés, amely házi kedvenceinkre sem veszélytelen.

Mi okozza a Lyme-kórt?

A kórt a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza, terjesztéséért az átvivő (vektor) kullancsok felelősek. A természetben a Borrelia baktériumok fő fenntartói (rezervoárjai) az őzek, sünök, kisrágcsálók és a rigó félék. Amennyiben egy kullancs fertőzött állatból szív vért ő maga is fertőzötté válik. A fertőzött nőstény egyedek fertőzött utódokat hoznak a világra, majd ezen utódok egyedfejlődési alakjai és további fejlődési alakjaik oltják tovább a kórokozókat más állatokba.

A kullancs aktivitása a tavaszi felmelegedéssel kezdődik és többnyire az ősz végi fagyok beálltáig tart. A globális felmelegedés hatására azonban a kullancsok jelenlétével gyakorlatilag egész évben számolnunk kell. A pár mm-es nagyságú kullancs főleg a dúsabb növényzettel borított területeken fordul elő, fák, bokrok leveleinek alján megkapaszkodik és az itt elhaladó emberre, állatra hullik, vagy a fűszálakról az emberre és az állatra (kutya, őz, szarvas) mászik. A kullancs vérszívás során juttatja a kórokozót a szervezetbe, amely pár órától 2-6 napig is eltarthat. A csípés nem vált ki viszkető érzést, mert a kullancs nyála véralvadást gátló anyagokon kívül érzéstelenítőt is tartalmaz.

A kóborlásra hajlamos háziállatok és a vadon élő fenntartó gazdák, (főleg a madarak és kisrágcsálók) a fertőzött ízeltlábúakat behurcolhatják telkünkre, otthonunkba, így mi magunk és kedvenceink is fertőzésnek lehetünk kitéve, annak ellenére, hogy ki sem tettük a lábunkat a családi ház kertjéből.

A Lyme-kór diagnosztizálása

A Lyme borreliosis fertőzést nehéz diagnosztizálni, mivel a csípést követő néhány hét, esetleg hónap elteltével alakulnak ki a tünetek. A betegség minden esetben levertséggel, étvágytalansággal, mozgászavarral és magas lázzal kezdődnek.
Az emberen felismerhető jellegzetes kokárda alakú bőrpír a szúrás helyén a pigmentált bőr és dús szőrzet miatt a Lyme-kór állatoknál ritkán vehető észre. Ízületgyulladás legtöbbször az elülső végtagokon jelentkezik. Néhány hét múlva a tünetek enyhülnek, esetenként azonban idült sokízületi gyulladás alakul ki. A kutya sántít, nehézkesen mozog, sokat fekszik. A baktériumok a véráram útján eljuthatnak a vesébe, szívbe, idegekhez, azok elváltozását, gyulladását okozva. Az idegek gyulladása bénulásos tüneteket eredményezhet. Az idejében felállított diagnózis és a megfelelően kiválasztott terápia azonnali megkezdése gyógyulást eredményezhet.
Az elhanyagolt, idültté vált esetekben a 6 hetes antibiotikum kúra sem segít.